Egyéb kategória

Az Aarhusi Egyetemi Kórház tüdőosztályával együttműködve az UV Medico validálta az UV222™ lámpák fertőtlenítő hatékonyságát és az egészségügyi környezetben való használatuk előnyeit, mint az elfoglalt terek fertőtlenítésének biztonságos és jobb megközelítését.

„Mindkét időszakban megmértük a baktériumok jelenlétét, és azt találtuk, hogy a lámpa bekapcsolt állapotában lényegesen kevesebb baktérium van.” mondja el Søren Helbo – az Aarhusi Egyetemi Kórház Tüdőgyógyászati Klinikájának osztályos orvosa

A tüdőklinikára sok páciens gyenge immunrendszerrel érkezik, így nagy a fertőzésveszély. Ez arra késztette Søren Helbo orvost, hogy megtalálja a módját annak, hogy a váróteremben a betegek közötti fertőzéseket korlátozza:

“Mindig arra összpontosítunk, hogy korlátozzuk a baktériumok és vírusok betegről betegre történő vándorlását, amíg a betegek a vizsgálatra várakoznak. Ugyanakkor a megoldás nem lehet zavaró a betegek számára, ezért merült fel az ötlet, hogy a váróterem mennyezetén UV-lámpát helyezzünk el” – mondja Søren.

Ezért a Tüdőgyógyászati Klinika várótermének mindkét oldalán két UV-lámpa található, amelyek 222 nanométeres hullámhosszon világítanak – ami azt jelenti, hogy a fény nem károsítja sem a bőrt, sem a szemet, de hatékonyan pusztítja a baktériumokat és a vírusokat.

Søren Helbo folytatja: “Mindkét időszakban megmértük a baktériumok jelenlétét, és azt találtuk, hogy a lámpa bekapcsolásakor jelentősen kevesebb baktérium van. Most azt vizsgáljuk, hogy ez a tüdőgyulladást okozó baktériumokra is érvényes-e”.”

A szívkatéteres laborban végzett katéterterápiás eljárások során a röntgensugárzás a beteg testéről eltérül, és a labor minden területére szóródik. Ez a szórt sugárzás nemcsak bőrkárosodással és szemsérüléssel jár, hanem a kis dózisú sugárzás is bizonyítottan növeli a keringő limfociták számát és a kromoszóma-rendellenességeket, növelve ezzel a rák kockázatát.

Ezt egy általánosan felismert és széles körben dokumentált jelenség, amely a sugárvédelmi technikák és eszközök bevezetéséhez vezetett a beteg közelében dolgozó valamennyi egészségügyi dolgozó számára. Bár a személyzet többsége rutinszerűen visel röntgensugárzás elleni védőruházatot, bizonyíték van arra, hogy a sugárzással összefüggő betegségek előfordulása a katéteres laboratóriumban hosszú ideje dolgozó személyzet körében statisztikailag magasabb, mint a nem katéteres laboratóriumban dolgozók körében. E tendencia csökkentése érdekében az egyik javasolt megoldás az, hogy minden egyes beteg fölé rutinszerűen sugárvédő pajzsot helyeznek, ami drasztikusan csökkenti a szórt sugárzás mennyiségét a laboratóriumban.

A szórt sugárzás intenzitása
A védőeszközök használata ellenére egy, az American Heart Association folyóiratában közzétett kutatás azt mutatja, hogy a kezelőorvosok és a beteghez közeli pozícióban dolgozó személyzet olyan sugárzásnak vannak kitéve, amely pályájuk során összesen több mint 2500 mellkas röntgenvizsgálat sugárdózisának felel meg. Más kutatások azt mutatják, hogy a kardiológusok nyakát és fejét évente 2-3 rems sugárzási dózis éri. A fej bal oldala több sugárzást kap, mint a jobb, ami az eljárások során jellemző pozíció következménye.

Egészségügyi kockázatok
Bár a szórt sugárzás szintje általában alacsony, statisztikai adatok szerint a beavatkozó kardiológusoknál a rákos megbetegedések előfordulási gyakorisága majdnem háromszorosa a röntgensugárzásnak nem kitett egészségügyi dolgozókhoz képest. Ez a nézet az olaszországi Pisában található CNR Institute of Clinical Physiology által végzett munkán alapul – 466 katéteres laboratóriumban dolgozó egészségügyi dolgozó megkérdezésével. Továbbá, a több mint 16 éves katéteres laboratóriumi tapasztalattal rendelkező egészségügyi személyzet körében nyolcszor nagyobb volt a rákos megbetegedések valószínűsége, mint a rövidebb ideje azonos munkakörben dolgozók körében. A bőrelváltozások, az ortopédiai problémák és a szürkehályog előfordulása is magasabb volt.

Hagyományos védőintézkedések
A katéteres laboratóriumi személyzet sugárterheléstől való védelmének standard módszerei olyan technikákat foglalnak magukban, mint a személyzet lehető legtávolabb tartása a sugárzás forrásától, valamint olyan felszerelések használata, mint az ólom- vagy kompozit pajzsok, amelyeket egyes esetekben hordozható sugárvédelmi pajzsok egészítenek ki. Bár ezek az intézkedések hatékonyak, a kardiológusok számára szinte lehetetlen elég távol állni a betegtől, kivéve, ha távoli robotizált módszereket alkalmaznak.

Scatter Armor sugárvédelem
A szórt sugárzás azért keletkezik, mert a célzott sugárzás tárgyakba, például a beteg testébe ütközve eltérül, így károsabb másodlagos sugárzást keltve. Az egészségügyi személyzet e veszélyes szórt sugárzásnak való kitettségének csökkentésére az egyik módszer a NextGenMed Hungary Kft. által forgalmazott Scatter Armor pajzsok alkalmazása. Ezeket a pajzsokat a beteg testére helyezik, és úgy helyezik el, hogy a katéteres laboratóriumi eljárások során blokkolják a szórt sugárzást.

Bár az ólom évek óta szabványos az iparágban, az ólomalapú árnyékolás súlya miatt több szempontból sem praktikus, így más alternatívákat is vizsgáltak az utóbbi évtizedben. A KIARMOR kétrétegű ötvözet tökéletes megoldás erre a kérdésre. A KIARMOR bizmut és antimon (ón) elemekből készül, amelyeket egyetlen kétrétegű anyagban egyesítenek. Ez az innovatív technológia nemcsak könnyebb alternatívát kínál, hanem hatékonyabb is, mint az egyenértékű ólomalapú pajzsok.

A KIARMOR ólommentes, tulajdonságai pedig megfelelnek a sugárvédelemre vonatkozó mindhárom nemzetközi szabvány (ASTM F2547-18, IEC 61331-1:2014 és DIN 68571-1) követelményeinek. Ezen túlmenően minden egyes Scatter Armor pajzs magját a KIARMOR alkotja, így az eddig használt sugárvédelmi eszközök mellett ezek a pajzsok jelentik a leghatékonyabb megoldást a katéteres laboratóriumban a szórt sugárzásnak való kitettség további csökkentésére.

Forrás: www.infabcorp.com

„Az egyszer használatos, könnyű, steril, ólommentes, textilbevonatú sugárvédő pajzsok a sugárnyalábon kívül helyezendőek a betegre, hogy jelentősen csökkentsék a szórt sugárzást a kardiológiai intervenciók során (Germano et al., 2005; Sawdy et al., 2009). Ezek nehézfémeket tartalmaznak (jellemzően bizmutot vagy volfrám-antimont), és a műtéti terület előkészítése után kerülnek a betegre. Kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a beavatkozást végző orvost érő dózist, a tesztek szerint a szem esetében 12-szeres, a pajzsmirigy esetében 26-szoros, a kezek esetében pedig 29-szeres dózis csökkenést jelenthetnek (King et al., 2002; Dromi et al., 2006). Bár használatuk némi plusz költséget jelent az eljárás mellett, az eldobható védőpajzsok használatát meg kell fontolni a komplexebb intervenciók során és azokban az esetekben, ahol a beavatkozást végző kezének a sugárnyaláb közelében kell lennie (pl. pacemaker beültetés) (Miller et al., 2010b). Egyes intézményekben rutinszerűen használják ezeket a védőeszközöket (Kim et al., 2010). Ezeknek a pajzsoknak nem szabad láthatónak lenniük a fluoroszkópos képen, mivel az a beteg sugárdózisának növekedését eredményezi.”

Részlet a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (IRCP) – Sugárvédelem a kardiológiában c. évkönyvének tartalmából.

Tudjon meg többet Ön is a Scatter Armor sugárvédő pajzsokról!https://nextgenmed.hu/scatter-armor/

Hivatkozás: http://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/ANIB_42_1

Az IAEA állásfoglalása szerint: “A páciensből származó szórt sugárzás képezi a személyzet fő sugárforrását.”  

A röntgensugárzás mellett dolgozó egészségügyi személyzet naponta komoly veszélynek van  kitéve.

A Scatter Armor védőpajzsok előnyei egészségvédelmi szempontból kiemelkedőek.  A védőpajzsot a páciens teste fölé helyezve egy  szórt sugárzásmentes zónát hozunk létre,  jelentősen csökkentve az orvos és az egészségügyi  személyzet káros sugárterhelését. 

A KIARMOR technológiával készült védőeszközök ólom- és latexmentesek. A maganyagot két különálló réteg ötvözete alkotja,  melyek bizmut- és ónvegyületek felhasználásával  készültek, így az egyesével sterilen csomagolt,  egyszer használatos pajzsok nem minősülnek  veszélyes hulladéknak.

A CE jelöléssel rendelkező, EU által bevizsgált, és a legmagasabb szintű tanúsítóeljárások követelményeinek (DIN, EIC és ATSM standard) is megfelelő védőpajzsok a rugalmas és öntapadó kialakításuk miatt könnyen felhelyezhetőek és újrapozícionálhatóak használat közben, a röntgensugárzással járó legtöbb invazív beavatkozás során. A külső textilbevonatuk ezen felül kivételesen jó nedvszívó képességet biztosít

A tradícionálisan használt ólombélésű védőruházat, ólomfüggönyök, kollimátorok és ólompajzsok kiegészítőjeként a Scatter Armor védőpajzs hozzájárul a beavatkozást végző személyzet egészségének védelméhez. Alkalmazásukkal a mindennaposan használt ólomkötények által nem védett testrészeket, a kezeket, a karokat és a fejet érő sugárzás akár 96%-kal csökkenthető. Ezzel a röntgensugárzás káros hatásai minimalizálhatók. Felhasználásuk a legtöbb intervenciós radiológiai, kardiológiai, neurológiai és érsebészeti beavatkozás mellett egyes idegsebészeti beavatkozásoknál is javasolt.

Az eldobható (nem veszélyes hulladék) Scatter Armor pajzsok sugárgyengítési képessége közel 99%-os az ASTM (American Society for Testing and Materials) tesztjei alapján, és összességében jobban teljesítenek a többrétegű versenytársaknál:

A nemzetközi tesztadatok alapján elmondható, hogy a személyzetet érő röntgensugárzást a textilpajzsok használata összességében felére csökkenti:
•Az intervenciós mellkasának éves dózisa 13,4 mSv-ről 5,8 mSv-re csökken (55%).
•Az intervenciós kezét érő éves dózis 37,6 mSv-ről 18,9 mSv-re csökken (49%).
•Az asszisztens mellkasát érő éves dózis 3,4 mSv-ről 1,7 mSv-re csökken (48%).
•Mivel feltételezhető, hogy a mellkason az ólomkötény előtt mért dózis reprezentatív a szemlencsén mért dózisra, a beavatkozó szemlencse dózisa 13,4 mSv-ről 5,8 mSv-re csökken, ami 55%-os dóziscsökkenésnek felel meg.

Amennyiben Ön is szeretné kollégái röntgensugárzásnak való kitettségét radikálisan csökkenteni és ennek következményeit enyhíteni, látogasson el a www.nextgenmed.hu/scatter-armor oldalra és tudjon meg többet a Scatter Armor pajzsok működéséről, használatáról és előnyeiről.

A Nemzetközi Holter és Noninvazív Elektrokardiológiai Társaság (ISHNE-HRS) szakértői konszenzus nyilatkozata alapján a hagyományos 24 órás Holter EKG vizsgálatok diagnosztikus érzékenysége jelentősen elmarad a több napos (kiterjesztett) Holter vizsgálatoktól szívdobogás-érzés (palpitatio) esetében.

Eszméletvesztést és ismeretlen eredetű szélütést (cryptogen stroke) követően a 24 órás Holter vizsgálatok végzése alapvetően nem javasolt, ellenben a hosszabb távú (3-7 napos vagy akár hosszabb idejű) vizsgálatokkal.

Palpitatio esetén a 24 órás, hagyományos Holter-vizsgálathoz viszonyítva a kiterjesztett vizsgálatok diagnosztikus érzékenysége jellemzően 4-5-szörös (10-15% helyett 50-70%).

A Holter EKG vizsgálatok leggyakoribb indikációja a palpitatio, és ez az egyik fő oka annak, amiért a Holter EKG-t eredetileg kifejlesztették.

A kardiológiai járóbetegellátásban az esetek akár 20%-ánál is előfordulhat palpitatio, melynek az esetek többségében jóindulatú oka van.

Evidenciák:

Kimutatták, hogy a 2 hetes EKG-monitorozás biztosítja a legjobb egyensúlyt a diagnosztikus érték és a kapcsolódó költségek között (Zimetbaum és mtsi., 1998).A Holter vizsgálat diagnosztikus értéke közvetlenül korrelál a Holter-monitorozás időtartamával.

A Trident Nano fejlesztése ezek tudatában történt. Célja a valós diagnosztikus képesség elérése volt, a páciensek életvitelének zavaró befolyásolása nélkül.

A NextGenMed által forgalmazott Holter készülékek súlya mindössze 30 gramm, így szinte észrevehetetlen viseletet biztosítanak, miközben beépített akkumulátorának köszönhetően akár 7 napos folyamatos működésre képesek. Három elvezetésük biztonságos, folyamatos felvételt biztosít.

Készülékeink Magyarországon egyedülálló, valóban megszakítás nélküli, kiterjesztett Holter megoldást nyújtanak.